37/1996. (X. 18.) NM rendelet

a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről

A közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Az üzemeltetés szakmai követelményei

1. § (1) A közfürdők létesítésére, fenntartására, üzemeltetésére és a víz minőségére vonatkozó részletes szakmai előírásokat az 1. számú melléklet, a közfürdők üzemeltetéséhez szükséges szakképesítési követelményeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A közfürdő szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos részletes műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, környezetvédelmi és egészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit az üzemeltető üzemeltetési szabályzatban határozza meg.

(3) Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza

a) az üzemvitelre,

b) a technológiai folyamatokra,

c) az időszakos műszaki, vízminőségi ellenőrzésekre és vizsgálatokra,

d) a közfürdő-szolgáltatásokra és közönségforgalomra,

e) a biztonságtechnikai és egészségvédelmi óvó rendszabályokra,

f) az előzetes és időszakos egészségügyi vizsgálatokra, illetve ezek betartására

vonatkozó részletes szabályokat.

(4) Az üzemeltetési szabályzatot a közfürdő fekvése szerint területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézete (a továbbiakban: városi intézet) határozattal hagyja jóvá.

(5) Amennyiben a közfürdő gyógyászati szolgáltatást is nyújt, az üzemeltetési szabályzatban tételesen fel kell sorolni e szolgáltatásokat, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeit, igénybevételük módját.

2. § A közfürdő üzemeltetője üzemnaplót vezet, amelyben nyilvántartja

a) a közfürdőt naponként igénybe vevő fürdőzők számát,

b) a teljes vízcserék időpontját, a lebocsátott víz mennyiségét és minőségi jellemzőit,

c) a folyamatos vízcsere mértékét,

d) vízforgatás esetén a naponta megforgatott vízmennyiséget és a víztechnológiai vizsgálatok gyakoriságát,

e) a vízminőségi és víztechnológiai vizsgálatok adatait,

f) a szűrőmosások időpontjait, a lebocsátott mosató víz mennyiségét és minőségi jellemzőit,

g) a fertőtlenítés végrehajtására vonatkozó adatokat,

h) a különböző vízbevezetési helyekről származó vizek keverési arányát az egyes medencékben,

i) az üzemelés alatti rendkívüli eseményeket,

j) a városi intézet, illetve az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: megyei intézet) által foganatosított ellenőrzések időpontját és észrevételeit.

3. § (1) Az üzemeltető olyan munkarendről gondoskodik, amelynek keretében a közfürdő üzemeltetésében keletkezett hibát, üzemzavart a nyitvatartási időben a fürdővendégek testi épségének és egészségének veszélyeztetése nélkül el lehet hárítani, vagy a hibás egységet biztonságosan üzemen kívül lehet helyezni.

(2) A közfürdőn belüli szennyvízcsatornák működésében keletkezett hiba elhárítása során, illetve a karbantartási munkák alatt a szennyvíz elvezetését olyan módon kell megoldani, amely a fürdővíz és a közfürdő területének szennyezését kizárja. Amennyiben erre nincs lehetőség, a közfürdőt (közfürdőrészleget) ideiglenesen be kell zárni.

Közegészségügyi előírások

4. § (1) A közfürdő szolgáltatásait igénybe vevő személyek (a továbbiakban: fürdővendég) egészségének és testi épségének védelme érdekében a közfürdőt nem látogathatja

a) a lázas, továbbá fertőző gyomor-bélrendszeri és bőrbetegségben szenvedő,

b) a görcsös állapottal, eszméletvesztéssel járó, illetve feltűnő vagy nagy kiterjedésű kóros elváltozással járó betegségben szenvedő,

c) az ittas,

d) a kábítószer vagy bódító hatású gyógyszer hatása alatt álló

személy.

(2) Állatok a közfürdő területére nem vihetők be. Őrkutyás biztonsági szolgálat részére a városi intézet engedélyezheti, hogy a közfürdő területére kutyát - feladatai ellátása érdekében - bevigyen.

5. § (1) A közfürdőben nyújtott szolgáltatásoknak, illetve a fürdővendégek által látogatott helyiségeknek az üzemeltetés teljes időtartamában meg kell felelnie e rendelet közegészségügyi előírásainak.

(2) Amennyiben a közegészségügyi előírások műszaki vagy egyéb okból nem tarthatók be, a helyiséget a forgalom elől el kell zárni, illetve a szolgáltatást szüneteltetni kell és erről a városi intézetet értesíteni kell.

(3) A fürdővíz rendkívüli biológiai, vegyi vagy fizikai szennyezettsége esetén a városi intézet a fürdést megtiltja, és az üzemeltető gondoskodik az 1. számú melléklet előírásainak megfelelő minőségű fürdővíz - szükség szerint soron kívüli vízcserével történő - helyreállításáról.

(4) Az illemhelyeket a közegészségügyi előírásoknak megfelelően tisztán kell tartani és használatukat a fürdővendégek részére díjfizetés nélkül, folyamatosan biztosítani kell.

(5) A medencék igénybevétele előtt a nemenként elkülönített, szappannal ellátott előfürdő használata kötelező.

(6) Közfürdőben - a fedett medencés fürdő kivételével - a fürdési hely közelében nyitott és bárki által használható zuhanyozóhelyeket kell kialakítani.

A közfürdők védőterülete

6. § (1) A védőterület kialakítása új közfürdő esetén a létesítő, meglévő közfürdő esetén a tulajdonos feladata. Meglévő közfürdő esetén az előírásoktól való eltérést - indokolt esetben - a közfürdő területe szerint illetékes vízügyi igazgatóság engedélyezheti a megyei intézet szakhatósági hozzájárulásával.

(2) A védőterület fenntartása és gondozása az üzemeltető feladata. A védőterület szennyezése és veszélyeztetése esetén az üzemeltető haladéktalanul bejelentést tesz a vízügyi igazgatóságnál, a környezetvédelmi felügyelőségnél és a városi intézetnél.

(3) A védőterület kijelölésének szabályait e rendelet 1. számú mellékletének III. pontja tartalmazza.

(4)

7. §

Közegészségügyi vizsgálatok

8. § (1) A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírásokat a 3. számú melléklet, a fürdővíz vizsgálatok gyakoriságát a 4. számú melléklet tartalmazza. A közfürdő üzemeltetője köteles a 4. számú melléklet szerinti - a fürdővíz minőségének ellenőrzéséhez szükséges - vizsgálatokat elvégezni, illetve az országos tisztifőorvos által e tevékenységre feljogosított laboratóriummal elvégeztetni.

(2) Medencés közfürdő esetén a vizsgálatoknak ki kell terjedni a tápvízre (pótvízre) és minden medence vizére.

(3) A vizsgálatoknak legalább a felét olyan időpontban kell végezni, amikor a medence terhelése a megengedett legnagyobb érték 75%-át meghaladja, illetve, ha a legnagyobb terhelés ezt az értéket nem éri el, akkor a legnagyobb terhelés idején.

(4) A városi intézet a vizsgálatok gyakoriságát és helyét a (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

(5) A városi intézet a folyamatosan üzemeltetett közfürdő esetén évente egyszer, az időszakosan működő közfürdő esetén a fürdési idény megkezdése előtt a közfürdőt tápláló összes vízből külön-külön vízmintát vesz, és azt a területileg illetékes megyei intézethez megküldi. A vízminták vételére és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra az ivóvízvizsgálatokra előírt szabályok az irányadók.

 (6) A megyei intézet évente legalább egyszer megvizsgál minden olyan zárt (fedett) közfürdőt, amelynek megengedett legnagyobb terhelése az 50 főt, nyitott (szabadtéri) közfürdő esetén a 100 főt meghaladja. A helyszíni vizsgálat során - kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok céljára - a közfürdő legnagyobb terhelése idején kell mintát venni a közfürdőt tápláló összes vízből, valamint az egyes medencékből elfolyó, használt vizekből külön-külön.

A gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó közfürdőkre vonatkozó külön rendelkezések

9. § (1) Közfürdőben fürdőgyógyászati részleg egyéb fürdőrészleggel együtt is üzemeltethető. Az újonnan létesített vagy felújítás során átalakított fürdőgyógyászati részleget az egyéb célt szolgáló fürdőrészlegtől olyan módon kell elkülöníteni, hogy a gyógyászati szolgáltatásokat csak a beutaltak, illetve a külön ide szóló jeggyel rendelkezők vehessék igénybe. A vegyes rendeltetésű közfürdőben a szétválasztás megvalósításáig is gondoskodni kell arról, hogy a gyógykezelést az egyéb használat ne zavarja.

(2) A fürdőgyógyászati részleg szakmai vezetését a 2. számú mellékletben megjelölt szakorvosi szakképesítéssel rendelkező orvos láthatja el.

(3) A fürdőgyógyászati részlegen csak orvosi rendelvényre nyújthatók az alábbi gyógykezelések:

a) súlyfürdő,

b) súlyhúzásos ágykezelés,

c) iszappakolás,

d) iszapfürdő,

e) nőgyógyászati iszapkezelés,

f) szénsavgázfürdő (ködkamra),

g) szénsavas kádfürdő,

h) víz alatti vízsugármasszázs,

i) orvosi gyógymasszázs,

j) elektro- és mechanoterápiás kezelések,

k) 18 éves kor alatti csoportos gyógyúszás,

m) víz alatti csoportos gyógytorna.

(4) A (3) bekezdés szerinti gyógykezelésekre csak a fürdő szakorvosa, illetve más szakorvos által kiállított orvosi rendelvény ellenében lehet a pénztárnál jegyet kiadni. A gyógykezelést az orvos által kitöltött kezelési lap előírásainak megfelelően kell nyújtani. Orvosi előírás hiányában a kezelést nem lehet elvégezni. A gyógykezelés személyi és tárgyi feltételeire, valamint szakmai követelményeire egyebekben és egészségügyi előírásokat kell alkalmazni.

(5) A fürdőgyógyászati részlegen szeszes ital árusítása és fogyasztása tilos.

(6) A feltűnő vagy nagy kiterjedésű kóros elváltozással járó, de nem lázas, továbbá nem fertőző gyomor-bélrendszeri, illetőleg bőrbetegségben szenvedő személy orvosi rendelvénnyel vagy előzetes orvosi vizsgálat után veheti igénybe a gyógykezelésére szolgáló elkülönített helyiségeket, de nem használhatja a társas medencéket és a közös helyiségeket.

(7) A nem gyógyászati célra létesített medence gyógyászati célra történő igénybevétele is megengedhető - elkülönített üzemidőben - ha a 9-11. § szerinti előírások betartásáról az üzemeltető gondoskodik.

(8) A 14 év alatti gyermekek a gyógymedencét a (3) bekezdésben meghatározott eseteken kívül is csak orvosi rendelvényre vehetik igénybe, az igénybevétel céljától függetlenül.

10. § (1) A gyógyászati célra létesített medence (a továbbiakban: gyógymedence) üzemeltethető:

a) melegített közműhálózati vízzel vagy egyszerű termális vízzel, ha a medencében elsősorban a víz hőfokát hasznosító gyógyászati szolgáltatásokat (gyógyúszás, gyógytorna, súlyfürdő stb.) nyújtanak,

b) gyógyvízzel vagy elismert ásványvízzel, ha a medencében a víz fizikai és kémiai tulajdonságait hasznosító gyógyászati szolgáltatásokat nyújtanak.

(2) Gyógyvízzel, elismert ásványvízzel üzemelő gyógymedence vízellátásának rendjét és a víznyeréstől a végső felhasználásig alkalmazott vízkezelést az üzemeltetési szabályzatban kell rögzíteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti gyógymedence fürdési hőmérsékletének beállításánál olyan eljárást kell alkalmazni, amely a víz biológiailag aktív alkotórészeit legkevésbé változtatja meg.

(4) Elismert ásványvizek, illetve gyógyvizek élettani hatására tekintettel a gyógyászati hasznosítás feltételeire az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság a vizek minősítő határozatában előírásokat adhat.

11. § A gyógyvízben történő tartózkodás idejét a közfürdő üzemeltetője orvosi javaslatra korlátozhatja. A gyógyvízben történő tartózkodás javasolt idejét, valamint a víz gyógyászati szempontból lényeges jellemzőit (hőfok, ásványtartalom) jól látható módon fel kell tüntetni.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közfürdők létesítésének, fenntartásának és üzemeltetésének egyes egészségügyi szabályairól szóló 26/1966. EüM-OVF (Eü. K. 17-V. É. 22.) együttes utasítás, a tisztasági fürdők, strandfürdők és sportuszodák közegészségügyi szabályairól szóló tanácsrendelet minta kiadásáról szóló 34/1968. (Eü. K. 13.) EüM utasítás, a gyógy- és üdülőhelyekről szóló 62/1984. (XII. 19.) MT rendelet a gyógyfürdőintézményekről, valamint a természetes gyógytényezők hasznosításáról szóló 63/1984. (XII. 19.) MT rendelet végrehajtásáról szóló 7/1986. (VIII. 10.) EüM rendelet 7. §-ának (2)-(5) bekezdései, valamint visszavonásra kerül a közfürdők fejlesztésének és üzemeltetésének egyes kérdéseiről szóló 50.935/1979. EüM-OVF együttes irányelv.

1. számú melléklet a 37/1996. (X. 18.) NM rendelethez

A közfürdő létesítésére, fenntartására, üzemeltetésére és a víz minőségére vonatkozó részletes szakmai előírások

I. A közfürdő létesítése

1. Medencés közfürdőben előfürdés céljára hideg-meleg vizes zuhanyozókat kell létesíteni. A zuhanyozók legkisebb száma úgy határozandó meg, hogy a legnagyobb egyidejű benntartózkodó létszámra számolva 50 fő/1 db zuhany legyen, de nemenként 5 zuhanyozónál kevesebb nem engedhető meg. A 200 főnél kisebb befogadóképességű, egyidejűleg egyenletesen terhelt közfürdő esetén nemenként 5 zuhanyozónál kevesebb is lehet, de nemenként legalább 2 zuhanyozó működtetése szükséges. E szabály azonban nem alkalmazható a kis befogadóképességű, egyenlőtlenül terhelt közfürdő (pl. tanuszoda) esetén. 1000 főnél nagyobb befogadóképesség esetén 75 fő/1 zuhanyra, de legalább 20 db-ra van szükség. Az így meghatározott zuhanyok számába a lábmosókhoz vagy a napozóterületre telepített zuhanyok nem számolandók be.

2. Minden közfürdőnél a megengedett egyidejű legnagyobb fürdővendégszámnak megfelelő, az Országos Építésügyi Szabályzat szerinti, nemenként elkülönített illemhelyet kell létesíteni, amely a fürdőmedencétől, illetve a fürdésre használt víz partvonalától nem lehet 200 m-nél távolabb.

3. Közfürdő kommunális szennyvizét - beleértve a kádfürdő és előfürdő (zuhanyozó) szennyvizét is - szennyvízként kell elvezetni. A medence vize csapadékvízként vezethető el. A visszaforgató öblítő vize szennyvízcsatornába vezetendő. Amennyiben ez nem valósítható meg, úgy a befogadóra vonatkozó előírások betartásával - szükség esetén előtisztítás után - csapadékvízként elvezethető.

4. Építészeti és kertészeti kialakítással biztosítani kell, hogy nyitott medence csak előfürdőn vagy lábmosón keresztül legyen megközelíthető. Az ilyen medence körüljáró felületét csúszásmentes, szilárd, mosható burkolattal kell ellátni. Erről a felületről a csapadékvíz a medencébe vagy a medence túlfolyóvályújába nem juthat.

5. Lábmosót kell létesíteni és üzemeltetni, ha az előfürdő a medencétől 10 m-nél nagyobb távolságra van, és a medence - fedett uszodáknál a medencecsarnok - az előfürdő kikerülésével is megközelíthető (pl. strandon vagy nyitott úszómedencénél). A lábmosó átfolyó rendszerű legyen (óránként legalább kétszeres vízcserével), és a víz tartalmazzon fertőtlenítőszert, amely vízforgatással is biztosítható.

6. Gyógyászati szolgáltatást is nyújtó közfürdőhöz vagy közfürdőrészleghez tartozó fürdőmedencéket, kezelőhelyiségeket és az ezekhez rendelt kiszolgáló helyiségeket az építési előírások betartásával úgy kell kialakítani, hogy közöttük a közegészségügyi előírások betartását szolgáló, a betegellátás rendjéhez igazodó optimális kapcsolat legyen, és egy funkcionális egységet képezzenek.

7. A vízellátó vagy a vízforgató rendszer önműködő vagy gépi erővel működtetett zárószerkezeteinél üzemzavar esetére gondoskodni kell a kézi elzárhatóságról.

II. A közfürdő vízminősége

1. A közfürdő üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a közös víztér ne váljon fertőzés terjesztőjévé, a víz sem mikrobiológiai szennyezettsége, sem kémiai összetétele révén ne okozzon egészségkárosodást. A víz nem tartalmazhat bőrt, nyálkahártyát irritáló vagy mérgező anyagokat, továbbá esztétikai szempontból nem lehet kifogásolható.

2. A mesterséges közfürdő vize minőségének - bakteriológiai szempontból történő - biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni.

3. A mesterséges közfürdő tápvizének (pótvizének) minőségére az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. Mérgező anyagok, továbbá a szennyezésjelző kémiai komponensek szempontjából a víznek ivóvízminőségűnek kell lennie, melyre külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Szennyezésjelző kémiai komponensek felszíni vízből nyert víz és nem védett felszín alatti víz esetén a következők: KOlps, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, kénhidrogén. A többi paraméter esetén ettől el lehet térni, de az eltérés az 1. alpontban foglalt követelmények betartását és a fürdő üzemeltetését nem zavarhatja.

4. Amennyiben a közfürdő létesítője a 2., 3. alpontban foglalt hatályos nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.

5. A visszaforgató rendszerű medence pótvizére hagyományos technológia esetén az ME-10-204 számú műszaki előírások, a hagyományostól eltérő technológi esetén az 1-2. alpontokban foglalt előírások vonatkoznak. Vitás esetben az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézetének állásfoglalása irányadó.

6. Ha a mesterséges közfürdő táplálására bányavíz vagy ipari hulladékvíz szolgál, a víz minőségére a 3-5. alpontokban foglalt előírások vonatkoznak, azzal, hogy a vizet szükség szerint tisztítani és fertőtleníteni kell. Ha ipari hulladék- vagy kútvíz szolgál a táplálásra, a víz előzetes fertőtlenítése mellőzhető, amennyiben a vizet szolgáltató kút védőterülete a III. pontban előírtaknak és a víz minősége az 1-2. és 4-5. alpontokban foglaltaknak kezelés nélkül megfelel, továbbá a víz a kútból vagy vízvezetéki csatlakozástól a fürdőig zárt rendszerben halad.

III. A természetes közfürdő védőterülete

IV. Mesterséges közfürdő vízhasználata

1. Mesterséges közfürdő esetén a vízbe jutó szennyező (fertőző) anyagok eltávolítása céljából a víz be- és kivezetését úgy kell hidraulikai szempontból kialakítani, hogy a medence minden pontján folyamatos és egyenletes vízmozgást eredményezzen. E követelmény teljesítésének ellenőrzése során az MSZ-10-533 számú szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni.

2. Amennyiben a közfürdő létesítője a vízhasználat ellenőrzése során az 1. alpontban foglalt nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.

3. A mesterséges fürdők medencevizeinek és a medencék töltő-, illetve pótvizeinek kémiai minőségének elbírálásánál általában a külön jogszabályban szereplő határértékek betartását kell megkövetelni. Kivételt képez a folyamatosan tisztított-fertőtlenített vizű forgatásos medencék töltő- és pótvize, melyeknél egyes komponensekre külön határértékek megállapítása szükséges (A) táblázat), valamint a töltő-ürítő vagy forgatott vizű medencék töltésére használt elismert gyógy- és ásványvizek és az egyszerű termális vizek, melyekre a B) táblázat határértékei az irányadók.

A) A vízkezeléssel és fertőtlenítéssel kapcsolatban elbírált összetevők (a visszaforgatott, tisztított vízre vonatkozó követelmények)

Összetevő		Töltővíz		Medencevíz
	Alumínium				100 μg/L
	Ammónium(a)		0,2 mg/L		0,1 mg/L
	pH(a)		6,5-7,8		6,5-7,8
	Karbonát keménység		100 mg/L CAO		20 mg/L CAO
	Összes keménység		100-350 mg/L CAO		Mész-szénsav egyensúly
	Kémiai oxigénigény(c), (d)				+2 mg/L
	Klorid(a), (c)				+300 mg/L
	Nitrit(c), (f)				+0,05 mg/L
	Nitrát(c)		(f)
	Átlátszóság(e)		20 m		20 m
	Zavarosság(e)		0,3 NTU		0,5 NTU
	Vas és mangán együtt		0,3 mg/L		0,02 mg/L
	Szabad aktív klór(a)				1 mg/L
	Kötött aktív klór(a)				0,5 mg/L
	Trihalogén-metán				50 μg/L
	Klorit(b)				1 mg/L

#J50~(a) Klóros vízfertőtlenítés esetén (klórgáz, Na-hypoklorit, klóroxid). Egyéb fertőtlenítőszerek esetén a határértékek kijelölése egyedi elbírálást igényel. Hidrogén-peroxid alapú vízfertőtlenítő-szerek alkalmazása esetén az ammónium határértéke (mind a töltő- mind a medencevízben): 8 mg/L, szabad és kötött aktív klór nem lehet jelen, és a pH 6,5 és 8,2 között kell legyen. Egyéb esetekben az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérni a határérték kijelölést.

^(b) Klór-dioxidos vízfertőtlenítés esetén.

^(c) A töltővízben mért koncentrációhoz képest.

^(d) Hidrogén-peroxid alapú vízfertőtlenítő-szer alkalmazása esetén a kémiai oxigénigény nem mérhető, a határérték ezért nem érvényes.

^(e) Alternatív határértékek, egymást helyettesíthetik.

^(f) Ózonos vízfertőtlenítés esetén nem érvényes. Egyedi határértékek megállapítása szükséges.

 

B) Természetes eredetű komponensek, melyeknél a bőrön át történő felszívódással (valamint a belégzéssel és a víz esetleges kis mennyiségben történő lenyelésével) kapcsolatos egészségügyi kockázat elhanyagolható

Összetevő a töltő- és pótvízben(a)		Határérték
	Ammónium
	Nitrit		10 mg/L
	pH		5,5-9,5
	Arzén		0,5 mg/L
	Bór		20 mg/L
	Fluorid		15 mg/L
	Szelén		100 μg/L
	Benzol		50 μg/L
	Policiklikus aromás szénhidrogének		1 μg/L
	Benz(a)pirén		0,05 μg/L
	Kémiai oxigénhiány
	TOC		Nincs jelentős változás
	Klorid
	Vezetőképesség
	Szín, szag		Nincs jelentős változás
	Szulfát
	Nátrium
	Keménység
	Fenolindex		20 μg/L
	Olajindex		100 μg/L
	Vas		0,3 mg/L(b)
	Mangán		0,05 mg/L

#J50~(a) Védett vízadóból származó víz esetén. Az itt megadott értékek nem jelentik a külön jogszabályban megadott értékek megváltoztatását.

^(b) Kivéve az ún. „vasas gyógyvizeknél”, ahol egyedi elbírálás lehetséges.

4. A medencébe folyamatosan bevezetett víz mennyisége a terheléssel arányos lehet, de a megengedett legnagyobb terhelés 30%-ánál kisebb terhelésekor sem lehet kisebb

- vízforgató rendszer esetén a vízfelületből számított legnagyobb terheléshez tartozó érték 50%-ánál,

- töltő-ürítő rendszer esetén a vízfelületből számított maximális terheléshez tartozó érték 30%-ánál.

5. Csak az üzemi vízszintig feltöltött és folyamatos túlfolyással működő medencét szabad használni.

6. Vízforgatásos rendszer esetén a medencén átáramló víznek olyan fertőtlenítőszer-szintet kell tartalmaznia, amely biztosítja, hogy hatására - a medence bármely pontján - a coliformszám 1 perc alatt legalább két nagyságrenddel (99%-kal) csökken.

7. A töltő-ürítő rendszerű medencék esetén csak akkor adagolható fertőtlenítőszer, ha

- a medence hidraulikai kialakítása megfelel az 1. pontban foglaltaknak, és

- gyógymedence esetén a medence töltésére használt elismert ásványvíz, gyógyvíz gyógyászati szempontból értékes, biológiailag aktív alkotórészeit a fertőtlenítés nem károsítja, továbbá

- a fertőtlenítéshez az ÁNTSZ megyei (fővárosi) intézete hozzájárult.

A víz összetételét meg nem változtató, fertőtlenítés célját szolgáló beavatkozás (pl. UV-besugárzás) megengedett.

8. A vízforgató berendezéssel üzemelő medencében évente legalább kétszer kell teljes vízcserét végrehajtani.

9. A vízforgató berendezéssel üzemelő medence soron kívüli leeresztése és tisztítása szükséges, ha

- a medencében lévő víz összetétele a pótvízétől, illetve az ME-10-204 számú műszaki előírástól eltér, kivéve, ha a próbaüzemi eredmények alapján a szabványban előírttól eltérő határértékeket állapítottak meg, és ennek megfelelő az összetétel,

- a medence fenekén és/vagy falán szennyezés (iszap, algabevonat) rakódik le, és megfelelő tisztítóberendezés hiánya vagy hibája miatt a tisztítás üzem közben nem oldható meg.

10. Töltő-ürítő medencénél teljes vízcsere szükséges:

- 50 m³-nél kisebb gyógy- és gyermekmedencénél, ha a terhelés a névleges terhelés 30%-ánál nagyobb, naponta kétszer, egyébként naponta,

- 300 m³-nél kisebb medence esetén naponta,

- 300-800 m³-es medence esetén legalább 2 naponta,

- 800-1600 m³-es medence esetén legalább 4 naponta,

- 1600 m³-nél nagyobb medencénél legalább 10 naponta

töltő-ürítő medence soron kívüli leeresztése, takarítása és fertőtlenítése szükséges, ha rendkívüli szennyezés fordul elő.

11. Vízforgatásos rendszer esetén a rendszerbe naponta a víztérfogat legalább 5%-ának megfelelő friss (pót-) víz vezetendő az ME-10-204 számú műszaki előírásban előírtak szerint, de ez nem lehet kevesebb, mint fürdőzőnként 30 liter.

12. A közfürdőmedence vizébe csak az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által engedélyezett vegyszer és fertőtlenítőszer adagolható.

13. A vízforgató nélküli gyermekmedence vizének hőmérséklete 30 Ś°C-nál nem lehet magasabb.

V. A közfürdő terhelése

1. A közfürdő üzemeltetőjének ki kell számolnia, írásban rögzítenie, az illetékes vízügyi igazgatósággal és az ÁNTSZ városi (fővárosi kerületi) intézetével jóváhagyatni a megengedett egyidejű legnagyobb terhelést és a megengedhető napi terhelést.

2. A közfürdő egyidejű legnagyobb terhelése egyenlő a közfürdő területén fürdés céljából egyidejűleg tartózkodó személyek legnagyobb számával. A közfürdő napi terhelése egyenlő a közfürdő területére egy nap alatt - nyitástól zárásig - fürdés céljából belépő személyek számával.

3. Csökkenteni kell a közfürdő megengedhető terhelését minden - ideiglenesen vagy véglegesen - üzemen kívül lévő medence vízfelületéből számított létszámmal, függetlenül a pihenőfelület nagyságától.

4. Az üzemeltető gondoskodik arról, hogy a közfürdő területén tartózkodó személyek száma, valamint a közfürdő napi terhelése mindenkor megállapítható legyen.

5. A megengedett legnagyobb terhelést nem szabad túllépni.

6. Mesterséges közfürdő megengedett egyidejű legnagyobb terhelése úgy határozandó meg, hogy az egyes medencék egyidejű tényleges terhelhetőségét kell megállapítani, összegezni, majd az összeget a fürdő jellegétől függő „k” (módosító állandó) számmal szorozni:

N = k (N¹ + N² + ...)

ahol N¹, N² ... az egyes medencék egyidejű tényleges terhelhetősége (az V. 7. pontja szerint).

k = 1 a gyógyászati szolgáltatásokat nyújtó közfürdőben, gőzfürdőben,

k = 1,25 fedett uszodában,

k = 1,6* olyan uszodában, ahol nyitott medence is van,

k = 2,5* strandon (a terápiás- és gőzmedence vízfelülete csak k = 1 szorzóval vehető figyelembe).

A *-gal jelzett értékek csak akkor alkalmazhatók, ha a VI. cím szerinti, pihenést szolgáló területre előírtak biztosítottak.

7. Az egyes medencék egyidejű tényleges terhelhetősége a vízforgató berendezések teljesítményéből, illetve a medencék vízfelületéből és a vízcsere mértékéből határozható meg:

a) a vízforgató berendezéssel ellátott medence esetén 1 főre óránként legalább 2 m³ visszaforgatott víznek kell jutnia az ME-10-204 számú műszaki előírás szerint,

b) töltő-ürítő medence esetén 1 főre legalább 1 m³ víznek kell jutnia, vagyis a medence napi terhelése legfeljebb annyi fő lehet, mint ahány m³ a bevezetett friss víz mennyisége.

8. A 7. pont szerinti számításnál a folyamatos vízcsere céljából bevezetett víz mennyisége mellett a frissen feltöltött medence térfogatának 50%-a is figyelembe vehető. Ha a medence vizét nem cserélik naponta, az üzemidőn kívül bevezetett friss víz mennyisége is figyelembe vehető, de legfeljebb a medencetérfogat 50%-a. Az egyidejű tényleges terhelés ebben az esetben is a medence vízfelülete alapján határozható meg a következők szerint:

A medence fajlagos terhelése - a medence rendeltetésétől függően - az alábbi értékeket sem a vízforgatásos, sem a töltő-ürítő rendszer esetén nem haladhatja meg:

Medence rendeltetése		Fajlagos terhelés: fő/m2
	gyermek- és parancsolómedence		0,5
	tanmedence		0,35
	meleg vízű ülőmedence		0,4
	strand- és úszómedence		0,2

VI. Pihenést szolgáló terület

1. A közfürdő pihenést szolgáló beépítetlen területét - gőzfürdő és szauna esetén a pihenőhely - egyidejű legnagyobb terhelésre az alábbiak szerint kell biztosítani egy főre számítva:

strandfürdőnél legalább	8 m2,
nyitott uszodánál legalább	4 m2,
gőzfürdőnél és szaunánál legalább	1,5 m2,
fedett uszodánál legalább	1 m2.

Gyógyászati szolgáltatást nyújtó közfürdőnél a szolgáltatás jellegétől függően a gőzfürdőre vagy a nyitott uszodára vonatkozó előírást kell alkalmazni. Vegyes használatú közfürdőnél az egyes funkciókra külön-külön kiszámolt értékek összegének feleljen meg a pihenést szolgáló terület.

2. A napozásra szolgáló tetőterasz területe az 1. pontban meghatározott beépítetlen területbe beszámít.

2. számú melléklet a 37/1996. (X. 18.) NM rendelethez

Közfürdők üzemeltetéséhez szükséges minimális szakképesítések

		Fürdő kapacitása
Munkakör		A. >1500 fő		B. 400-1500 fő		C. <400 fő
Fürdővezető		Felsőfokú iskolai végzettség, valamint legalább alapfokú szakirányú végzettség és 5 év szakmai gyakorlat		Középfokú szakirányú végzettség és 5 év szakmai gyakorlat		Középfokú iskolai végzettség (érettségi) és 5 év szakmai gyakorlat
	Főmérnök		Szakirányú felsőfokú végzettség és 5 év szakmai gyakorlat		Szakirányú felsőfokú végzettség		-
Gépész		Középfokú iskolai végzettség és alapfokú szakirányú végzettség vagy szakmunkás végzettség: vízműkezelő, vízforgató gépész
Uszodamester		Középfokú iskolai végzettség és úszómesteri vagy uszodamesteri vizsga				Úszómesteri vagy uszodamesteri vizsga
Fürdőorvos		A fürdőgyógyászati részleg vezető orvosa a gyógykezelésnek megfelelő szakirányú képzettséggel rendelkezzék (reumatológus, fizioterápiás vagy mozgásszervi-rehabilitációs szakorvos)
Gyógymasszőr		Középfokú iskolai végzettség és gyógymasszőr-vizsga
Masszőr		Masszőrvizsga
Fizioterápiás ápoló  vagy asszisztens		Középfokú iskolai végzettség és szakirányú ápolói vagy asszisztensi végzettség

3. számú melléklet a 37/1996. (X. 18.) NM rendelethez

A közfürdők üzemeltetésére vonatkozó részletes közegészségügyi előírások

Általános rendelkezések

1. Közfürdőben, illetve gyógyfürdőben (a továbbiakban: fürdő) csak olyan személy alkalmazható, akit a munkaviszony létesítését megelőző orvosi alkalmassági vizsgálat erre alkalmasnak talált. A fürdő alkalmazottjait el kell látni egészségügyi könyvvel, és időszakos orvosi vizsgálatra kell kötelezni őket.

2. A fürdő teljes üzemideje alatt elsősegélynyújtásban kiképzett alkalmazottnak is szolgálatban kell lennie. Az elsősegélyt nyújtó személy nevét és tartózkodási helyét a fürdő előcsarnokában, jól látható helyen ki kell függeszteni.

3. A fürdőben az előírt mennyiségű és fajtájú gyógy- és kötszert tartalmazó, folyamatosan kiegészített mentőládát kell tartani. A mentőláda tartalmának pótlásáról a fürdő üzemeltetője köteles gondoskodni.

4. A fürdőzőt ért bármilyen baleset vagy rosszullét esetén ügyeletes orvost vagy elsősegélynyújtásban kiképzett fürdőalkalmazottat kell hívni. A balesetekről és a rosszullétekről naplót kell vezetni. Súlyosabb sérülés vagy rosszullét esetén azonnal orvost vagy mentőt kell hívni.

5. A fürdési célokat szolgáló valamennyi helyiséget üzemzárás után naponta az ÁNTSZ által nyilvántartásba vett fertőtlenítőszeres oldattal (a továbbiakban: fertőtlenítőszeres oldat) kell kitakarítani.

6. A fürdők területén a befogadóképességnek megfelelő számú szemétgyűjtő tartályt kell elhelyezni.

7. A fürdő berendezési tárgyait hetente egyszer fertőtlenítőszeres vízzel le kell mosni.

8. A lábrácsok gumiból vagy egyéb műanyagból készüljenek, fa lábrácsot alkalmazni nem szabad.

9. A fürdő valamennyi helyiségének rágcsáló- és rovarmentességéről az üzemeltető köteles gondoskodni.

Gyógyfürdők és tisztasági fürdők

1. A kádfürdők kádjait minden használat után mosóporral, fertőtlenítő- és mosószerrel kell megtisztítani.

2. A gőzkamra, illetve a szauna üzemi hőmérsékletét jól látható helyen fel kell tüntetni. A gőzkamra, illetve szaunahelyiségekben hőmérőket kell elhelyezni.

3. A kádfürdő-, valamint a gőzkamra- és szaunahelyiségekben az üzemeltető köteles gondoskodni vészcsengő, illetve vészjelző berendezések elhelyezéséről.

4. A kádfürdőben, gőzfürdőben, illetve szaunában használatos fehérneműt csak fertőtlenítő mosás és vasalás után lehet újra használni.

Fürdőmedencék

1. A fürdőmedencék tisztítását az 1. számú mellékletben meghatározott gyakoriságú teljes vízcserék alkalmával, fertőtlenítőszeres vízzel kell elvégezni.

2. A fürdőmedencék mellett a teljes üzemidő alatt szakképzett uszodamesternek (úszómesternek) kell szolgálatban lennie.

3. 6 éven aluli, továbbá úszni nem tudó 14 éven aluli gyermek csak felnőtt felügyelete mellett veheti igénybe a fürdőmedencéket.

4. A fürdőmedencébe szennyezett testtel belépni nem szabad. Az erre vonatkozó figyelmeztető táblákat, valamint a víz és a levegő hőmérsékletét jelző feliratot jól látható helyen kell elhelyezni.

4. számú melléklet a 37/1996. (X. 18.) NM rendelethez

A fürdővíz vizsgálatok gyakorisága

Vizsgálati paraméter	Medencés fürdő
	vízforgatós	töltő-ürítő

Bakterológiai vizsgálatok:

E. coli- vagy fekál coliform-szám		havonta+		kéthavonta++
	Micrococcus szám		havonta+		kéthavonta++
	Fekális Enterococcus szám		B		B
	P. aeurginosa, S. aureus-szám		C		C
	Coliform-szám		B		B
	Enterális kórokozó		B		B

Kémiai vizsgálatok:

pH	naponta kétszer	-
Szabad és kötött klór	naponta kétszer	naponta kétszerxx
Ammónium, nitrit, nitrát	hetenként	kéthavonta++
KOIps	kéthetenként	kéthavonta++
Klorid	kéthetenként	kéthavonta++
Vas vagy alumíniumx	E	-
Lúgosság, keménység	kéthetenként	E
Oldott oxigén	-	-
Olajok, fenolok	-	-

A: idényben (június 1-augusztus 31.) kéthetente és idény előtt, illetve idény után egy-egy alkalommal. Amennyiben az előző szezon során a coliform-szám, E. coli- (vagy fekál coliform-) szám és fekális Enterococcus szám legalább a minták 80%-ában megfelelő volt, és minden minta legalább tűrhető minősítést kapott ezen paraméterek tekintetében, a vizsgálati gyakoriság a felére csökkenthető. Ha az aktuális szezonban vett minták alapján az előbb felsorolt paraméterek romlanak, a vizsgálatokat az eredeti gyakoriságnak megfelelően kell folytatni.

B: rendkívüli szennyezettség, üzemzavar, járványveszély esetén vagy az ÁNTSZ utasítására.

C: ha az utolsó két vizsgálat során bármelyik bakteriológiai paraméter kifogásolt volt.

D: szezon előtt és a szezon folyamán legalább egyszer.

E: szükség szerint, illetve szennyezés gyanúja esetén.

F: általában D szerint, eutróf, illetve eutrofizációra hajlamos állóvizekben viszont legalább havonta egyszer. Az ÁNTSZ ennél nagyobb vizsgálati gyakoriságot is elrendelhet.

^x adagolás esetén

^xx klórozás esetén

Csak idényben működő fürdőknél a havonta⁺ azt jelenti, hogy az idény elején és azt követően még kétszer, a kéthavonta⁺⁺ azt, hogy összesen kétszer végzendő.